Linolsavas napraforgók
A növényi eredetű zsírok és olajok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen energiaforrások, de fontosak a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) anyagcseréje szempontjából is.
A zsírok és olajok zsírsav összetételüktől függően különböző halmazállapotúak lehetnek szobahőmérsékleten:
- A telített zsírsavakban (palmitinsav, sztearinsav) dominánsak szilárdak, ezek főleg az állati zsiradékokban vannak jelen nagy mennyiségben, de a növényi olajokban is előfordulnak néhány százalékban.
- A telítetlen zsírsavak a növényi olajokban fordulnak elő magas százalékban, minél több van belőlük, annál folyékonyabbak. Ezek a zsírsavak az egyszeresen telítetlen olajsav és a többszörösen telítetlen linolsav és a linolénsav. Utóbbi kettőt az emberi szervezet nem tudja szintetizálni, ezért nevezzük esszenciális zsírsavaknak.
Az egészségünk szempontjából legfontosabb telítetlen zsírsavak közül az olajsav a hagyományos és HO napraforgóban, repcében, szójában, olívában, mákban fordul elő jelentős arányban. A linolsav a hagyományos napraforgó sajátossága, de jelen van a szójában, és a repcében is, a linolénsav legjeletősebb forrása a repce és a kisebb jelentőségű len.
A napraforgó hibridek hasznosítási irány szerint igen jelentősen eltérnek egymástól a különböző zsírsavak össztétele alapján. A HO napraforgók magas olajsav tartalmukról (86-92%) ismertek, ezek jelentősége egyre növekszik, jelenleg mintegy 600 ezer hektáron termesztenek ilyen hibrideket Európában, ezért ezeket külön fejezetben tárgyaljuk. A napraforgó termesztés azonban ma még több, mint 90 szálalékban hagyományos, un. linolsavas napraforgó hibridekre épül, amelyek olaja kb. 60-70 %-ban linolsavat tartalmaz, ezért is nevezzük őket linolsavas napraforgóknak.