Összehívta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát a jövő hétre a testület fideszes elnöke. Font Sándor azt mondja: részben azért, mert az Európai Unió 9 milliárd forintnyi agrártámogatást vonhat meg Magyarországtól, amiért a kormány nem frissítette idejében a parcella nyilvántartásokat.

Szerinte azonban ennél is nagyobb gond, hogy az Unió olyan vizsgálatot is elvégezhet Magyarországon, amelynél a gazdáknak nemcsak támogatott birtokaik nagyságáról kellene számot adniuk, hanem arról is, milyen alapon veszik fel az uniós támogatásokat. Ebben az esetben szerződésekkel kellene igazolniuk a földhasználat jogcímét, és ennek csak 15-20 százalékuk tudna megfelelni.

2008.07.24

Forrás: Agrárkapu

Elázott a gazdasági növekedést berobbantó gyújtózsinór - a mezőgazdaság mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A gabonatermés az idén is elmaradhat a 4 évvel ezelőtti rekordtól.

Az idén ugyan elmaradtak a tavaszi fagyok, sőt az aszály is elkerülte a vidéket, ennek ellenére a mezőgazdaság teljesítménye 2008-ban sem éri el a 2004-es rekordot - derült ki a Napi Online legújabb a témában végzett körkérdéséből. A szakemberek, akik tavaly hiába várták az esőt most abban reménykednek, hogy idén nem fog örökké esni.Május elején a 4Cast londoni elemző cég meglepetést kiváltó elemzést tett közzé a magyar gazdaság várható növekedésével kapcsolatban. A cég magyarországi szakértője a mezőgazdasági minisztérium - utólag túlzóan optimistának tűnő - agrárhozam-előrejelzését alapul véve úgy nyilatkozott, hogy 2008-ban a GDP-növekedés meghaladhatja a 3 százalékot, sőt, a várható rendkívül jó termés akár 4 százalék feletti növekedést is eredményezhet. A 4cast prognózisa szerint ugyanis Magyarországon már tavaly sem csupán a költségvetési kiigazítás okozta az igen lanyha növekedést: az okok között voltak a tavaly tavaszi fagyok és a nyári aszály, amelyek hozzávetőleg 20 százalékkal csökkentették a mezőgazdasági hozamokat éves összevetésben.Visszafogott előrejelzésekAmbrus Gábor, a 4Cast közgazdász-elemzője a nyár közepén a korábbinál jóval óvatosabban fogalmazott: az általa 2008-ra prognosztizált 3 évi százalékos növekedést lefelé mutató kockázatok terhelik, és bár a második vagy a harmadik negyedéves GDP-adat akár éves összehasonlításban 3 százaléknál nagyobb mértékű növekedésről is tanúskodhat - hála a mezőgazdaság jó teljesítményének -, az év végére minden bizonnyal ennél kedvezőtlenebb eredményt kapunk majd.Az OTP Banknál 2008. májusban még azt prognosztizálták, hogy 1,1 százalékponttal - akár 3 százalék fölé - emelheti a GDP volumenindexet, amennyiben beválnak a szakértők becslései és a 2004. évi rekordtermelés közelében alakul a mezőgazdasági termelés. Az időjárási faktor miatt azonban - mondták el most - a mezőgazdasági ágazat kibocsátása, így hozzáadott értéke is rendkívüli változékony. Kérdéses tartják, hogy az árak különböző változását ellensúlyozza-e a termésmennyiség módosulása.Az erős forint is betesz az mezőgazdaságnakPótsa Zsófia, a Magyar Gabonaszövetség főtitkára arról is beszámolt, hogy miért tűnik illuzórikusnak egy az agrárium által 3 százalék fölé hajtott gazdasági növekedésben bízni. A szövetség szerint ugyanis hiába tűnik tarthatónak a korábban várt 5,3-5,5 millió tonnányi búzatermés, az esőzések miatt a még betakarításra váró kalászosok minősége a vártnál rosszabb lehet. Az őszi árpa betakarítása már befejeződött, ám az őszi búzának még több mint 30 százaléka, a tavaszi árpának pedig több mint fele még a földeken van. A folyamatos esőzések megnehezítik az aratást, egyúttal rontják a nedvességnek kitett termények minőségét is.A Gabonaszövetségnél kérdésünkre elmondták: a július 14-ig betakarított búza minősége jó, ám az ennél sokkal alacsonyabb áron értékesíthető takarmánybúza aránya a tavalyinál sokkal nagyobb lesz az idén. A hazai kereslet kielégítésére mindössze 3 millió tonna kalászos gabonára van szükség, az efölött keletkező többletet minden bizonnyal a készletek bővítésére fordítják az idén, hiszen már az indulóárak is túl magasnak számítanak nemzetközi viszonylatban az euróval és a dollárral szemben rendkívüli mértékben felértékelődött forint miatt.Világszinten 50 millió tonnával több búza termett az idén, mint tavaly - tájékoztatott Pótsa Zsófia, hozzátéve, hogy a tengerkijárattal rendelkező fekete-tengeri országok, mint Ukrajna, Oroszország és Románia Magyarországnál előnyösebb helyzetben vannak a feleslegük értékesítésénél, hiszen az üzemanyag-árak emelkedésével a gabona transzportja jelentősen megdobja az árakat, amelyek hazánkban az erős forint miatt eleve magasabban indulnak, mint tavaly. A Budapest Bank agrárszakértője, Szabó János szerint a búza mintegy 60 százalékát arathatták le az esős idő előtt. A rendelkezésre álló gépek korlátozott száma miatt a termelők ugyanis előre vették a repcét, aminél a kedvezőtlen időjárás jóval nagyobb károkat okozhatott volna. A később aratott búza már csak takarmánynak megfelelő minőségű, ami viszont felértékeli a magtárban levő készleteket. Szabó szerint ezeknél így tíz százalékot meghaladó lehet az áremelkedés. A takarmány ára persze ezzel párhuzamosan zuhan majd.Esik? Attól függ, honnan nézzükAmennyiben a hétvégén eláll az eső, akkor például kukoricából, napraforgóból, vagy akár almából is rekordtermés lehet. Persze ez nem marad hatástalan az árakra sem. Mindennek következményeként Szabó szerint az agráriumtól származó várt 1,5 százalékos GDP többlet egy százalékra mérséklődhet.Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint a tavalyi év negatív hatásaihoz mérten nagyobb lesz a mezőgazdaság pozitív hatása a gazdaság növekedésében, Tavaly 0,5 százalékponttal húzta le az agrárium a GDP-növekedését, az idén a MOSZ szerint 0,7-08 százalékponttal megdobhatja azt. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a kalászos növények számára kedvezőtlen az aratáskor lehulló csapadék, a kapás növények számára a mostani esőzések nagyon is jót tesznek.Az Európai Unióban sikernövénynek számító, a bioüzemanyag-gyártása során felhasznált repce termésátlaga nagyobb lett a vártnál, és a napraforgótól, valamint a kukoricától is a korábbi várakozáson felüli terményátlagot remélnek - mondta Magyar. Amennyiben a kapás növények beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, úgy a betakarításukat követően a kalászosok minőségromlásából eredő - becslése szerint 0,1 százalékpontos - kiesés ellensúlyozása mellett akár többletnövekedést is okozhatnak. Korai lenne azonban a túlzott öröm, hiszen ahogy a mostani aratási szezont is részben elmosta az eső, úgy a napraforgó és a kukorica betakarítását is megnehezíthetik a csapadékos időjárás. A MOSZ titkára szerint az augusztus közepén nyilvánosságra kerülő újabb adatok alapján már biztosabbat lehet mondani.Hol van már a 2004-es nyár?A GKI közgazdásza, Petz Raymund szerint három éves csökkenés után a 2008-ra várható 15 százalékos termelésnövekedés sem lesz elegendő ahhoz, hogy a 2004-ben elért rekord termésátlagot újra elő tudja idézni. A tavalyi évben a mezőgazdaság hozzájárulása a gazdasági növekedéshez 4,2-4,3 százalékos volt, az idei termelésnövekedés hatására ez akár 4,6 százalékra is emelkedhet. Ezzel párhuzamosan az iparban 4,5 százalékos, a nem közösségi szolgáltatások terén 3 százalékos növekedést, míg az építőiparban stagnálást vár.A gazdaságkutató intézet továbbra is tarthatónak ítéli az idei gazdasági növekedésre vonatkozó 3 százalékos előrejelzését, ebből 0,8 százalékpontos részesedést ítél a mezőgazdaságnak.Szabó Márton, a Kopint-Tárki szakembere a Napi Online kérdésére közölte: az intézet nem változtat korábbi gazdasági növekedésre előrejelzésén. A GKI-hez hasonlóan a Kopintnál is 10-15 százalékos termelésnövekedésre számítanak a mezőgazdaságban, ám összességében úgy ítélik meg, az agrárium mindössze 0,6-0,7 százalékponttal növeli majd a GDP volumenét.Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökének tájékoztatása szerint a szövetség szerdán fejezi be legújabb, országos felmérését. Ennek fényében a szövetség akár pontosíthatja is a korábbi 2008-as gabonatermésre vonatkozó 5,2 millió tonnás becslését, ám az adatok összesítése előtt az elnök mindössze annyit mondott, nem lát okot arra, hogy előrejelzésüket felülbírálják.

A nemzetgazdasági GDP-ben - emlékeztettek az OTP Bank elemzői központjában - alacsony, 3,5-4 százalék a mezőgazdaság aránya, azonban a kiemelkedően jól teljesítő vagy a rendkívül rossz termést hozó években az ágazat jelentős magyarázó változó lehet a GDP egészének alakulásában. 2004-ben a rekord mezőgazdasági termelés ágazati szinten 53,4 százalékos hozzáadott érték volumenindexet eredményezett, ami összességében két százalékponttal emelte a nemzetgazdasági GDP szintjét. 2004. óta a mezőgazdaság volumenben csökken, ami tavaly mintegy 0,4 százalékponttal csökkentette a GDP volumenindexet.

2008.07.24

Forrás: Agrárkapu

Júniusban még csak nyolc áruházat zárt be az Interfruct, a héten viszont már egyetlen egységük sem nyitott ki - tudta meg a Napi. A hosszabb ideje súlyos problémákkal küzdő - élelmiszert és vegyi árut forgalmazó - cash and carry lánc értesüléseink szerint előrehaladott tárgyalásokat folytat a Lidllel. A német cég állítólag 10-15 egységet is átvenne a korábban még 23 tagból álló hálózatból. Emellett már megállapodás született két budapesti egység átvételéről.

A hat-, illetve háromezer négyzetméteres alapterületű óbudai és újpesti Interfruct értesüléseink szerint hamarosan újra kinyit, de már Reál cash and carry néven. Ez utóbbi áruház a közelmúltban készült el és a jövő hét végén nyithat. Úgy tudjuk, hogy a két újra nyíló egységben alig több mint ötven dolgozó maradt.
Eközben az Interfruct cáfolja az áruházak bezárását. A múlt héten pénteken átfogó leltár kezdődött, amelynek célja az árukészletek felmérése - közölte kérdéseinkre adott írásos válaszában Csöppüs Gábor marketingvezető. Ez azért szükséges, hogy a következő hetekben megkezdhessék a lánc készleteinek feltöltését és a boltok fokozatos megnyitását. Az Interfruct eddig kizárólag a Tündérfürt úti áruházát zárta be - írta a marketingvezető, aki szerint az Interfruct Kft. vezetése nem tárgyalt sem a Lidl-, sem a Reál-hálózattal az áruházak átvételéről. Ennek teljesen ellentmond, hogy a Reál megerősítette értesüléseinket.
Az Interfructnak tulajdonképpen már egyetlen áruháza sincs. A cég ingatlanjait ugyanis egy évvel ezelőtt 82,5 millió euróért - akkori árfolyamon 21 milliárd forintért - eladta a tulajdonos SCD-csoport a Dawnay Day Carpathian Plc. brit alapkezelőnek, majd 15 évre visszabérelte azokat. Ezt követően az Interfructot idén májusban értékesítette az SCD, a vevő a ciprusi Calslane Holdings volt, amely az áruházlánc stratégiai átalakítását ígérte. A főleg éttermek, vendéglők, szállodák - és korábban a Mol kúthálózatának - kiszolgálására berendezkedett áruházlánc piaci részesedése az utóbbi években csökkent, forgalma 2005-ben még 60 milliárd forint felett volt, tavaly pedig 47 milliárdra olvadt.

2008.07.24

Forrás: Agrárkapu

Mégis igaz? Bár az agrártárca az elmúlt napokban visszautasította a hírt, a Mezőgazdasági Hivatal elnöke azt mondja, hogy a gazdáknak kell kifizetniük a bírságot, amelyet az Unió azért szabhat ki Magyarországra, mert a kormány nem frissítette idejében a parcella nyilvántartásokat, így sokan túl sok támogatást igényeltek.

A büntetés fejenként akár félmillió forint is lehet. Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke az országgyűlés illetékes bizottságának összehívását kezdeményezi.

Tömegesen ellenőrzi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a 2005-ös területalapú agrártámogatásokat. Mint arról hétvégén beszámoltunk: az Európai Unió 9 milliárd forintos bírságot helyezett kilátásba, mert hiányosságokat talált a területalapú támogatások alapjául szolgáló parcella nyilvántartásban, pontosabban, hogy az ehhez szükséges légi fotó állományt nem frissítették, így a gazdák jogosulatlanul, nem valós adatok alapján hívták le a 2005-ös támogatásokat. Ezt cáfolta akkor mind a Mezőgazdasági Hivatal, mind pedig a szaktárca. Mondván a hiba az Európában csak nálunk létező osztatlan közös tulajdonban lévő földek miatt van, ami az unió számára értelmezhetetlen. Úgy tűnik azonban ez csak a kisebbik gond. Hiszen a gazdák valóban 2000-ben készült légi fotókon jelölték be területüket és igényelték az agrártámogatást 2005-ben. Ezt támasztja alá egy kozárdi vállalkozó is, aki kérésemre elővette 2005-ös igénylésének adatlapját, amelyet, mint minden gazdának, neki is a Mezőgazdasági Hivatal küldött ki.

- A 2005. évi terület alapú támogatási kérelem benyújtásához a térkép jobb felső sarkában a következő van írva: a térképen látható légi felvétel 2000. évben készült. Nem tudom milyen gond lehet vele. Mást nem tudott bevallani senki, mint azt, amit kötelezően kiküldött számára a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Térképet senki nem tudott produkálni. Egy gazdálkodó sem tud mással dolgozni, mint amit az MVH számára kiadott.

A kérdés már csak az, hogy kinek kell fizetni a tévedésért. A hétvégén Gőgös Zoltán, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, a bírságot a költségvetés állja.

- A költségvetésnek helyt kell állni. Nem a paraszt, csak a költségvetés állhat helyt. A termelők arról nem tehetnek, ha mi rossz jogszabályt hoztunk.

Margitai Miklós, a Mezőgazdasági Hivatal elnöke azt mondta, az a gazda fizet, aki túligénylést adott be.

- A gazdálkodóknak a blokktérkép tájékoztató jellegű, tudja, hogy az ő földjén mi van. Neki tudni kell, mit kérelmez. Nyilvánvaló, ha az 5 év alatt épült egy autósztráda és leigényelte az autósztráda területét, akkor azt nem a térkép hibájából igényelte le. És most ezeket ellenőrizzük vissza, aki pedig olyat igényelt le, ami tudatosan és nyilvánvalóan nem volt használatában, azokat a pénzeket vissza kell vennünk.

Az agrárvezetés saját mulasztását most a gazdákkal akarja megfizettetni -jelentette ki Font Sándor az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke.

- A kormányzat egy olyan légi felvétel adatbázist adott át a magyar gazdálkodóknak, akik 2004-2005-ben teljes jóhiszeműen igényelték meg az uniós és a hazai támogatásokat, majd pedig 2005-2006-ban ezt a fotórendszert felfrissítve most már azt állítja, hogy téves volt az előző adatbázis. Ezt az Európai Unió 10 milliárd forintos büntetéssel erősítette meg. A kormány viszont úgy döntött, a saját hibáját áthárítja a gazdálkodókra, értesíti a 19 ezer gazdálkodót, hogy bizonyos okok miatt nekik túligénylésük jelentkezett, ezt az Unió törvénytelennek minősítette és fizessenek vissza bizonyos összeget.

Font Sándor hozzátette, az ügyben rendkívüli ülésre hívta össze a parlament mezőgazdasági bizottságát.

2008.07.23

Forrás: Agrárkapu

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint már most el kell kezdeni a felkészülést a borok jövő augusztustól változó eredetmegjelölésére, valamint a borkészítéssel kapcsolatos új szabályozásra.

A borpiacot számos ponton gyökeresen átalakító új szabályokra való felkészülést viszont nehezíti, hogy egyelőre még az uniós direktívát sem fogadták el – ez az Európai Bizottság optimista becslése szerint is leghamarabb nyárra várható.

2008.07.23

Forrás: Agrárkapu

Számításaink szerint a pékek 10, a taxisok pedig 67 százalékos ár-, illetve tarifaemelést szeretnének elérni.
Az élelmiszerárak emelkedése még korántsem állt meg, noha az utóbbi időben számos olyan elemzői vélekedés látott napvilágot, amely ezt prognosztizálta az idei jó terméssel kapcsolatban megjelent hírekre támaszkodva. Az ágazat szereplői szerint mindössze annyi történt, hogy a megnövekedett alapanyagárakat még nem sikerült elismertetniük a kereskedőkkel. Épp az elemzői vélekedések és a jó termésről szóló becslések miatt a nagyobb kereskedelmi láncok már most 7-8 forintos engedményt igyekeznek kicsikarni a sütőipartól - mondta Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke.

Egyelőre azonban még nem lehet biztosat állítani a kenyér árának alakulásáról, mivel azt erősen befolyásolja az aratás eredménye. Az utóbbi hét esős időjárása, viharai miatt sok helyütt állt a búza aratása, és egyelőre lehetetlen megmondani, hogy milyen lesz a minősége, az eső ugyanis rontja a beltartami értékét, egyben csökkenti az árat is. Emellett úgy tűnik, hogy komoly külföldi kereslet mutatkozik a jó minőségű kenyérgabonára - a nagy európai kereskedők az ázsiai kereslet élénkülésével várhatóan fölszippantják majd a többletbúzát -, ami rontja a hazai malmok helyzetét is.

Annyi bizonyos, hogy a kenyér ára nem csökken, mivel a költségeket valamennyire kompenzálni kell az átadási árakban. Az elnök szerint ha a liszt ára valamelyest mérséklődik, eltolódhat az év végére a kenyér és a pékáruk drágulása A várható áremelés mértékével kapcsolatban csak annyit mondott, hogy az remélhetőleg fedezi majd az idei gázárnövekedések és az áprilisi béremelés hatására megugró önköltséget. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként az elmúlt egy évben csaknem 50 százalékkal lett drágább a liszt, miközben a kenyér ára alig húsz százalékkal emelkedett. Szakértők szerint a reális árhoz még 10 százalékos emelést kellett volna kiharcolniuk a pékeknek.

Az élő sertés utóbbi hónapokban növekedésnek indult termelői ára (30 százalékkal drágult) egyre sürgetőbbé teszi a feldolgozóknak a hús és húskészítmények árának emelését is. A feldolgozók önköltségének tőkehúsoknál 70-80, míg a húskészítmények esetében 60-70 százalékát adja az élő sertés. A Hússzövetséghez tartozó vállalkozások már hónapok óta intenzíven tárgyalnak a kiskereskedelmi láncokkal, de inkább kevesebb, mint több sikerrel, vagyis eddig még nem sikerült elérni az árak emelését - mondta Éder Tamás, a szövetség elnöke. Akad lánc, amely a teljes elutasítás híve, és akad olyan is, amely akkor egyezne bele magasabb átadási árba, ha a teljes ágazat így tenne. Az elnök szerint valamelyest érthető a láncok ódzkodása, hiszen az idei első négy hónapban a vásárlóerő csökkenése miatt visszaesett a forgalmuk.

Ugyanakkor a húsipari cégek helyzete is egyre kritikusabb, és az átadási áraknak legalább az önköltség növekedésével arányosan kellene növekedniük ahhoz, hogy az év eleji, igen alacsony jövedelmezőséget tartani tudják. Összességében az elmúlt egy évben az egész termékpálya, az állattartóktól a feldolgozókig veszteséges volt. A forint idei árfolyamváltozása, példa nélküli erősödése pedig tovább nehezíti a helyzetet, mivel a tőkeerősebb, exportpiacokkal bíró cégek ilyen rövid idő alatt képtelenek az eddigi tízszázalékos erősödést akár hatékonyságjavítással, akár áremeléssel kigazdálkodni. Mivel a hazai húsipari teremékek forgalmának több mint felét még mindig a tőkehús adja és az utóbbi időben a magyar vásárlőerő csökkenése miatt egyre inkább az alacsonyabb feldolgozottságú termékek iránti kereslet élénkül, a cégeknek a termékfejlesztések sem nyújtanak igazi kiutat.

Összességében az elmúlt egy évben az egész termékpálya az állattartóktól a feldolgozókig veszteséges volt.

2008.07.23

Forrás: Agrárkapu

Ma Magyarországon 1,2-1,3 millió tonna gabona kerül forgalomba feketén, ami után a termelő egy fillér áfát sem fizet – mondta el kérdésünkre Raskó György agrárközgazdász. Az egykori parlamenti képviselő szerint ma a termény értéke kisebb, mint a leszedése után fizetendő adó. Mfor.hu háttér.
Kéjes élvezettel büntetnek, ha lebukik valakiKéjes élvezettel büntetnek, ha lebukik valaki

Komoly versenyhátrányban van a magyar mezőgazdaság, miután a gazdaság kifehérítése a szektort is elérte, ami a betakarítás költségeit jelentősen megnövelte. Kaliforniában, vagy Olaszországban például nem kérnek senkitől alkalmai munkavállalói igazolványt – mondta el kérdésünkre Raskó György agrárközgazdász. Ezekben az államokban azt nézik, hogy romlandó termékek esetében a piaci érték és az ezzel kapcsolatos állami bevételek jóval nagyobbak, mint a büntetésekből keletkező bevételek. Ezért például az USA-ban hagyják, hogy szezonkor átjöjjön 5 millió mexikói, akik mindenféle engedélyek nélkül leszedi a terményt. De Olaszországban ugyanez történik, ahol román vendégmunkások szedik le a spárgát. Nálunk ezzel szembe például a professzionális spárga termelés lényegében megszűnt, mert nem tudja kitermelni a legális foglalkoztatás költségeit. Illegális munkát meg egyre kevesebben kockázatják meg a szigorodó ellenőrzések miatt.

Az agrárközgazdász szerint a Munkaügyi Felügyelőség egészen elképesztő ötletekkel büntet, miközben mindenki tudja, hogy a mezőgazdaságban csúcsszezonban nem lehet azokat a szabályokat betartani, amelyeket a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kitalált. Ha a felügyelőség elmegy vizsgálódni aratáskor valahová, akkor biztosan talál néhány százezer forintos büntetési tételt, ez ma már általános gyakorlat.

A nagyobb cégek ugyan megtalálták a kiskaput, és kettős nyilvántartást vezetnek: az egyik alapján fizetik a dolgozóikat, a másikat meg bemutatják a Felügyelőségnek. Ám ha például az egyik dolgozó megsértődik és feljelenti a munkaadóját, akkor hatalmas büntetések következnek, Ahogy Raskó György fogalmazott, "a Munkaügyi Felügyelőség kéjes élvezettel büntet".

Razzia a szőlőben, megrohad a termés

Ezért a Magyarországon a munkaigényes termelés visszaszorult. Tavaly például szüretkor az Adóhivatal helikopterrel járőrözött a szőlőhegyekben, és az ilyen razziák a költsége nem fedezi a befolyt bírságok összegét, nem beszélve a veszendőbe ment termékek értékéről. Raskó György a saját cégében abbahagyta a kézi szedést, és vett egy rázógépet, de az így leszedett megy értéke harmada a kézi szedésűnek. Igaz így sok ember esett el munkalehetőségtől, esetenként vált munkanélkülivé, de ahogy ő fogalmazott ez szerinte a döntéshozók felelőssége, "adjon nekik az állam szociális segélyt".

Ez a kormányzati hozzáállás Raskó György szerint rövidlátó, eközben a hazai termelők szenvednek, elárasztja az országot a bulgár, vagy lengyel gyümölcs. Korábban a hatóságok hallgatólagosan szemet hunytak az idény jellegű munkák kapcsán tapasztalható fekete munka felett, ami azonban mára már megszűnt. Az agrárszakértő szerint ezt egyszerűen nem lehet megérteni, mert hihetetlenül káros. Személy szerint neki külföldön is vannak cégei, és ezért kijelenthető, hogy vállalkozókra rárakott fölösleges terhek kapcsán Magyarország minden országot ver. Úgy véli, ami nálunk van az közgazdasági értelemben véve fals felfogás. Nagyon egyszerűen lehetne ezekre a munkákra kivételeket tenni a foglalkoztatási szabályok alól, pontosan és precízen megfogalmazható esetek lennének, de azt senki nem tudja, hogy miért nem csinálják.

Nagy gond, hogy ellenőrzést csak nagy cégeket érinti. Raskó szerint a kistermelők így mindent feketén végeztetnek el, és feketén is értékesítenek. Ma Magyarországon 1,2-1,3 millió tonna gabona kerül feketén forgalomba, ám ezekkel a termelőkkel valamiért nem foglalkozik a hatóság.

A minisztérium nem lát a szezonális munkák esetében problémát, amit szerintük jelez a legális alkalmi foglalkoztatás terjedése. A foglalkoztatási mutatók visszaesése rendszerint az év végi, téli időszakra jellemző, míg a tavaszi, nyári időszakban a szezonális munkalehetőségek megjelenésével javulnak az elhelyezkedési esélyek és a foglalkoztatási adatok. Az elmúlt évek adatai szerint évente 50-70 ezer fős szezonális munkaerőmozgás figyelhető meg a foglalkoztatási adatokban, tájékoztatott Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. A szezonális munkaerő-kereslet mértéke viszonylag jelentős regionális eltéréseket mutat. A foglalkoztatottak százalékában meghatározott időszakos munkaerőigények aránya régiónként 0,5-4,8 százalék között változik. A legjelentősebb szezonális munkaerő-kereslet az észak-alföldi (4,8 százalék) és az észak-magyarországi (3,1 százalék) régiót jellemzi.

A szezonális ágazatokban az átlagosnál jobban elterjedt az alkalmi jellegű foglalkoztatás, mint a nemzetgazdaság egyéb szektoraiban. Különösen két meghatározó szezonális ágazatban, az idegenforgalomban és a mezőgazdaságban magas azoknak a munkáltatóknak az aránya, amelyek nagyobb számban foglalkoztatnak alkalmi munkásokat. Az idegenforgalom területén a cégek mintegy felére, míg a mezőgazdaságban 40 százalékára jellemző, hogy szezonális munkaerőigényét nagyrészt alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyv) rendelkező munkavállalókkal elégíti ki.

Nemzetgazdasági szinten is magas, 20 százalékot meghaladó azoknak a cégeknek az aránya, amelyek AM-könyvvel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatnak. A cégek összetételére jellemző, hogy elsősorban a magyar tulajdonú cégek alkalmaznak magas arányban (24 százalék) alkalmi munkásokat is, míg a külföldi tulajdonban levő vállalkozásoknál ez az arány csak mintegy 13 százalékot tesz ki. 2007-ben az AM-könyvvel foglalkoztató cégek statisztikai állományi létszámukhoz képest átlagosan 12,8 százalékos többletfoglalkoztatást valósítottak meg. Az alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatást elsősorban a relatíve magas munkanélküliségű és alacsony aktivitási rátával jellemezhető régiókban részesítik előnyben a cégek (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország).

2008.07.22

Forrás: Agrárkapu

Az eredeti színek felszínre hozása helyett inkább a világdivathoz való igazodást segíti az Unió borreformja. A Szent István Egyetem gazdaság- és társadalomtudományi kara, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Új borpiaci szabályozás, feladatok, jövőkép címmel országos fórumot tart a Földművelésügyi Minisztérium színháztermében.

Forr a borreform! Az eredet-megjelölések átalakuló rendszere miként szolgálja a magyar borok piacának megtartását, illetve bővítését? Miként lehet a kereskedelem és a hírverés területén, a minőségfejlesztésben és biztosításában, a fogyasztók igényeinek kielégítésében a szőlőtermelést és borkészítést költség- és mérethatékonysággal végezni a különböző piaci szegmensekben? Hogyan és miként alakul az EU támogatása, amely a szőlőültetvények felszámolása helyett lehetővé teszi a versenyképesség javításához a szőlőültetvények és a borászati technológiák modernizációját, a piacképes üzemméretek kialakítását és a piacra jutást? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a borfórumon.

Sidlovits Diana, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmai referense elmondta: hektáronként 12 ezer euró juthat fajtacserére. Emellett a támrendszer felújítását is támogatja az unió. A munkát már a szüret után el lehet kezdeni, ám a pályázat feltételeit csak télen írják ki, tavasszal lehet pályázni, pénzt a nyáron lát a gazda. Az euróárfolyam ugyanakkor a mostani lesz, tehát a jegybanknak őriznie kell a forint erejét, hogy megfelelő összeghez jussanak a támogatást forintban megkapó magyar szőlőtermesztők

2008.07.21

Forrás: Agrárkapu

Változnak az alkalmi munkavállalás feltételei.

A kormány jövő januártól akar változtatni a könyves foglalkoztatás jelenlegi szabályain, mivel kiderült, hogy a cégek gyakran hiányos nyilvántartást vezetnek és sok szabálytalanságot követnek el. Az új szabályozás megszüntetné a papír alapú nyilvántartást, és bevezetné az elektronikus bejelentési kötelezettséget.

2008.07.21

Forrás: Agrárkapu

A Magyar Nemzet szerint csaknem tízmilliárd forintos uniós büntetést kapott Magyarország. A büntetést állítólag azért szabták ki Magyarországra, mert az agrártárca az előírások ellenére nem frissítette három év után a parcella-nyilvántartást.

- A hírből egy szó sem igaz. Nem kaptunk semmilyen büntetést - Gőgös Zoltán, a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára. -A Magyar Nemzetnek nyilván az lenne jó, ha lenne egy örömhír, hogy megint megbüntetik az országot, mert úgy látom, hogy ennek sokan örülnének. Mi meg azt gondoljuk, hogy másról szól az ügy. Egyrészt: mi nem a gazda parcellaazonosító rendszert választottuk, mint Európa többi országa, mert rengeteg az osztatlan közös tulajdonú terület Magyarországon, hanem a fizikai blokkot. Ezt nem nagyon értik az uniós auditorok és vitatkozunk rajta, hogy ez jó vagy nem. Ez egyébként 2004-2005-ös történet, tehát nem mostani. Másrészt - emiatt lehet egyébként valamilyen büntetés - szintén problémája az Európai Uniónak, hogy van egy olyan rendszer, hogy helyes mezőgazdasági művelési gyakorlat. Feltételezi, hogy betartják a gazdálkodóink a különböző művelési szabályokat. Ez egy 16 szempontból álló rendszer, amit annakidején amikor csatlakoztunk, az akkori MVH vezetése úgy értelmezett, hogy mind a 16-ot be kell tartanunk, például a teraszos művelést is, ami nálunk nem jellemző, hanem Görögországban meg Olaszországban. Ezért hogy egyáltalán fizetni tudjunk a termelőknek, úgy döntöttünk - az új vezetés -, hogy ezt korrigáljuk, és nem 16 szempontot fogunk alkalmazni, hanem hármat, mint általában Európa többi országa. Most az Európai Unió ebben azt vitatja, hogy jogszabály szerint mi megtehettük volna-e azt, hogy visszamenőlegesen korrigálunk. Mi meg azt gondoljuk, hogy igen. Úgyhogy nincs semmilyen büntetés.

Kettő: egy egyeztető bizottságnál van a történet, és annak a bizottságnak a véleménye alapján hoz majd valamilyen döntést az uniós számvevőszék, aminél mi úgy gondoljuk, hogy bármi legyen a döntés, mi a legvégsőkig elmegyünk, ahogy elmentünk annakidején akkor is, amikor meg akart büntetni bennünket az Európai Unió, hogy túlkészleteztünk, vagy rossz készleteket jelentettünk a csatlakozáskor. Indultunk 25 milliárdról és nulla lett a vége. Nagy valószínűséggel semmit nem fizetünk, és nyilván a magyar költségvetés érdekében meg a gazdák érdekében addig fogunk harcolni az unióval - ahogy eddig is - ameddig meg nem értik az igazunkat.

2008.07.20

Forrás: Agrárkapu