A korábban tervezettnél mintegy hárommilliárd forinttal többe, jelenlegi árakon számolva 20 milliárd forintba kerül majd a francia Dalkia cégcsoport tulajdonában lévő PannonPower Holding Zrt. új, 35 megawattos pécsi biomassza-erőművi blokkja, amelynek kivitelezése várhatóan jövőre kezdődik el - mondta el Bozzay Péter, a társaság kommunikációs vezetője.

Az új, a tervek szerint 2012-re elkészülő blokkot fa-, illetve faapríték helyett úgynevezett energianövényekkel fűtik majd.
Az alapanyag-ellátás biztosítása érdekében a társaság idén már mintegy 640 hektáros területen kezdte el az energianyár- és az energianád-termelést. (A két növény fűtőértéke nagyjából a gyengébb minőségű szénével azonos.) A program megvalósítására hektáronként több mint félmillió forintot költöttek. Az új biomasszablokk fűtőanyag-szükségletét a régió három megyéjében termeltetik meg. A társaság már korábban megállapodott a pécsi önkormányzattal arról, hogy a blokk elkészülte után a város több mint 30 ezer lakását is zöldenergiával fűtik majd. Bozzay hozzátette, bár végleges döntés az ügyben még nem született, a Dalkia tervei között egy újabb biomasszablokk felépítése is szerepel. Az akkor még az amerikai Crossroads Capital többségi tulajdonában lévő PannonPower egy széntüzelésű kazán átalakításával 2004-ben helyezte üzembe a kelet-közép-európai térség legnagyobb biomassza-tüzelésű, közel 50 megawatt teljesítményű erőművi blokkját. A beruházás akkor mintegy 8 milliárd forintba került. Az idehaza 1992-óta jelen lévő francia Dalkia magyar cége, a Dalkia Energia Zrt. 2007 februárjában szerezett 99,94 százalékos tulajdonrészt a PannonPower Zrt.-ben.

Bár a gazdasági és pénzügyi válság idején a biomassza-erőművek és -kazánok építésének finanszírozása is egyre nehezebb, úgy tűnik, a kisebb vidéki városok is igyekeznek áttérni a zöldenergia felhasználására. Szolnok legnagyobb lakótelepén egy több mint 310 millió forintos beruházás keretében készül új, faaprítékkal működő kazán. A program megvalósítását 154 milliós uniós támogatás is segíti. A fejlesztés eredményeként várhatóan mintegy 1,4 millió köbméter gázt váltanak majd ki zöldenergiával. A szolnoki tervekben is szerepel, hogy néhány év múlva nem faaprítékkal, hanem a térségben megtermelt energianövényekkel fűtenek majd. Az új komlói forróvizes kazánt is úgy tervezték, hogy az 95 százalékban már biomasszával működjön.

2009.11.12

Forrás: Agrárkapu

Oroszország a magyar mezőgazdaság egyik legbiztosabb piaca lehet – jelentette ki a Moszkvában tárgyaló magyar agrárminiszter, Gráf József.

A magyar mezőgazdasági export előtt álló akadályok eltakarításához kért segítséget az új orosz mezőgazdasági minisztertől magyar kollégája, Gráf József, aki moszkvai tárgyalása után elmondta: ha nem is a régi nagyságrendben, de vissza akarjuk szerezni elveszett piacainkat Oroszországban, Európa egyik legnagyobb agrárimportőrében.

2008-ban az ágazat itt kiemelkedően magas exportot, 290 millió dollárt ért el. Ezt a szintet szeretné Magyarország nemcsak tartani, hanem emelni. Ehhez azonban a termékexporton kívül technológiai transzferre, állattartó telepek építésére és közös vállalati beruházásokra is szükség van. Arra a kérdésünkre, hogy ha tényleg lesz piac, lesz-e a orosz nagyságrendeknek megfelelő árualap is, a miniszter így válaszolt:

„Azért akarjuk masszívvá és folyamatossá tenni ezeket a kapcsolatokat, hogy a fejlesztéseink ne fejetlenek legyenek, hanem a piaci oldalról tudjuk az igényeket megfogalmazni és lefedezni.”

2009.11.12

Forrás: Agrárkapu

Bojkott után akciók szomorítják a magyar termelőket
Az idén akcióznak Németországban a magyar libával, ami rossz hír a szárnyastartóknak, mert korábban az állatvédők miatt nem volt kelendő a portéka.

Most a kereskedők a tavalyról megmaradt fagyasztott árutól próbálnak szabadulni.

Novemberben, Márton-nap környékén illik egy sült libát elkölteni - tartja az európai népszokás. Míg a német ajkúak ilyenkor a tours-i Szent Mártonra is emlékeznek, addig a gazdálkodók számára november 11-e azért kultikus nap, mert ilyenkor szokás télire bekötni istállóba a legelőn tartott jószágot, és ez egyben alkalom a nyári munkák utáni számvetésre is, amit egy libatorral koronáznak meg.

A víziszárnyastartók számára nem a hazai piac a legvonzóbb, hiszen nem számíthatnak jelentősebb fogyasztásnövekedésre, miután a kacsa- és a libahús a szárnyasok közül a csirke és a pulyka után a legdrágábbak közé tartozik. A Baromfi Terméktanács legfrissebb adataiból azonban kiderül, hogy az első nyolc hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz képest mintegy 20 százalékkal növekedett a belföldön eladott liba és 46 százalékkal a kacsa mennyisége, ám ez az összes eladott baromfi mintegy tizede.

Egészen a közelmúltig a nagy tételeket az esztendő utolsó hónapjaiban - több millió friss és fagyasztott libát egészben vagy részben feldolgozva - szállítottak Nyugat-Európába. Az üzleten viszont sokat rontott a közelmúltban a Négy Mancs állatvédő alapítvány kampánya a magyar víziszárnyastartás hagyományosnak számító töméses és tolltépő módszerei ellen.

Úgy tűnt, hogy az idei szezonra már visszavonulót fújnak az állatvédők. A tenyésztőknek azonban nincs okuk a megkönnyebbülésre. Az idén nem a bojkottal, az árakkal gyűlik meg a magyar szállítók baja, pedig korábbi terveik szerint októbertől karácsonyig 3,2-3,3 millió libát és nagyjából ugyanennyi kacsát szállítanának egészben és feldolgozva döntően a német ajkú Európába.

Szabó Miklós, a debreceni székhelyű Tranzitker Zrt. vezérigazgatója, Kelet-Magyarország legjelentősebb baromfi-kereskedője elmondta: a tavalyi árak felét, harmadát fizetik a német kereskedők a magyar szárnyasért. Míg tavaly egy kiló fagyasztott libáért kiugróan magas árat, 4,2-4,3 eurót kaptak a magyarok, addig az idén meg kell elégedni 1,8-2 euróval. A tavalyi árszint - korábban 3-3,5 eurót fizettek a libahús kilójáért - a drága takarmány miatt emelkedett meg. Ez egyébként meg is bosszulta magát, mert úgy tűnik, hogy a német fogyasztó még 5-6 eurót kifizet egy kiló libáért, de a tavalyi 8 euró már soknak bizonyult. Szabó Miklós véleménye szerint nemcsak a termelők és a feldolgozók, hanem a kereskedők is buktak a tavalyi libaüzleten. Sok magyar és lengyel liba maradt a német kereskedők fagyasztójában, amitől az idén szabadulni szeretnének a forgalmazók. Így kevesebbet és kevesebbért tudnak a magyarok szállítani, és meg kell barátkozni azzal a gondolattal is, hogy a német élelmiszerláncok az egész szezonban végig akciózni fognak a víziszárnyassal.

Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója az elmúlt évek legrosszabb szezonjára készül. A csökkenő németországi árak és kereslet miatt a szentesi cég menekülési útként új piacokat keresett Csehországban, Szlovéniában, Angliában, Olaszországban és Oroszországban.

Az üzletágban különlegességnek számít az elősütött pecsenyekacsa. A három magyar sütőüzem idei terveiben 3,5 millió darabos rendelés szerepelt.

2009.11.11

Forrás: Agrárkapu

A termelői árak 7,7 százalékkal csökkentek szeptemberben az eurózónában.

Szeptemberben 7,7 százalékkal estek vissza a termelői árak az eurózónában az egy évvel ezelőtti értékhez képest - jelentette az Eurostat szerdán. Az augusztusi adatokhoz képest 0,4 százalék a csökkenés. Mindkét adat megfelel az előzetes várakozásoknak.

A visszaesést nagyrészt az energiaárak mérséklődése okozta. Az energiaárak 17,6 százalékkal csökkentek tavaly szeptemberhez képest és 1,9 százalékkal augusztushoz viszonyítva. Az energia- és az ingatlanárakat leszámítva a PPI 4,3 százalékos esést jelzett egy év alatt, augusztushoz képest nem mértek változást.

2009.11.09

Forrás: Agrárkapu

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága szerdán rábólintott az Európai Bizottság nemrégiben közzétett listájára, amely azokat az ipari szektorokat sorolja fel, amelyek potenciálisan versenyhátránynak vannak kitéve nemzetközi piacokon az Európai Unió kibocsátás-csökkentési rendszeréből (ETS) adódó költségek miatt.

Korábban a bizottság 13 tagja javaslatot terjesztett be a testületnek, amiben kérték: a környezetvédelmi bizottság ne fogadja el az Európai Bizottság listáját, mivel az figyelmen kívül hagy bizonyos jogszabályi előírásokat, mint például azt, hogy EU-n kívüli harmadik országok kibocsátását is számításba kell venni az érintett ágazatok meghatározása előtt.

Az indítványt támogató Bas Eickhout holland zöld párti képviselő elmondta: a Bizottság koncepciója – szerinte hibásan – eleve abból indul ki, hogy az Unió területén kívül mindenhol nagyobb széndioxid-kibocsátás mellett működik-működhet az ipar. „Az ETS-jogszabály előírja, hogy figyelembe kell venni az unión kívüli kibocsátás-csökkentési rendszereket, amikor az egyes iparágak elvándorlásának veszélyét-valószínűségét mérlegeljük. Azzal, hogy a Bizottság nem várta meg a decemberben esedékes klímacsúcs eredményét a lista összeállításával, megsértette a jogszabályt.” Hozzátette: a Bizottság „kivételezetti” listája nagyon hosszú, és ez negatív üzenetet hordoz a Kiotói Egyezmény megújításáról jelenleg folyó nemzetközi klímatárgyalásokon azzal kapcsolatban, hogy vajon mennyire eltökélt az EU az éghajlatváltozás lelassítására. A környezetvédelmi bizottság azonban 39 – elsősorban néppárti – ellenszavazattal elvetette a zöldek indítványát a várható gazdasági kockázatokra hivatkozva.

Ismeretes, hogy decemberben, Koppenhágában kellene a résztvevő feleknek megállapodniuk a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezmény folytatásáról.

A tagállamok által szeptemberben már jóváhagyott előzetes listán 164 ágazat és alágazat szerepel, ahol a Bizottság vizsgálatai alapján fennáll annak a veszélye, hogy az Európai Unió emisszió-csökkentési rendszerének (EU ETS) 2013-tól induló harmadik szakaszában a kibocsátás-csökkentésből adódó költségek és az ebből fakadó nemzetközi versenyhátrány miatt a befektetők áttelepítik a termelő egységeket más, ilyen költségekkel nem terhelt országokba (szénszivárgás).

2009.11.09

Forrás: Agrárkapu

Hétfőn egyre többfelé fölszakadozik a felhőzet és kisüt a nap.

Eső már csak északkeleten valószínű. Hajnalban ködfoltok képződnek és 4, 9 fokig hűl le a levegő. Hétfőn napközben 11, 15 fok lesz.

2009.11.09

Forrás: Agrárkapu

Levágott marhafejeket tettek a Földművelésügyi Minisztérium elé az alacsony felvásárlási ár ellen tiltakozó tejtermelők. A tüntetésen tejet osztanak és petíció átadására készülnek. A tervek szerint Pécsett és Szegeden is tüntetnek a tejesek.

Demonstrálnak a tejtermelők az agrárminisztérium és több tejfeldolgozó előtt is az országban, összesen négy helyszínen. A gazdák ezzel gyakorlatilag betartották a maguknak mintegy egy hónappal ezelőtt megszabott menetrendet. azaz, ha Brüsszelben a hónap elején tartott uniós mezőgazdasági bizottsági ülésen nem születik döntés a korábbi tejkvóta-rendszer kiszállításáról, akkor ők is csatlakoznak az Európa-szerte tartott tiltakozásokhoz.

A tejágazat helyzete miatt immár hónapok óta demonstrálnak az európai tejtermelők, a tejkvóta emelése után ugyanis az unióban olyan túlkínálat van, amely jóval az önköltségi árak alá nyomta a felvásárlási árakat, miközben a vásárlók egyre drágábban jutnak csak a tejhez. Az unió ugyan egy 280 millió eurós többletforrásról döntött, amely az ágazatot segíti majd, ám az európai tejtermelők, mint mondják, ebben a helyzetben szubvenciók helyett inkább a szabályozásban várják a segítséget.

A hazai tejtermelők eddig türelmesebbek voltak európai társaiknál, mára azonban elfogyott a türelem. A tej önköltségi ára literenként 75-85 forint, ma azonban a termelők csak 55-65 forintot kaphatnak érte. Istvánfalvy Miklós, a Tejtermék Tanács elnöke azt mondja, a gazdák helyzetét itthon nemcsak az uniós szabályozás rontja, a kialakult tejárakban jelentős szerepe van a minisztériumnak, a kereskedelmi láncoknak és a magyar feldolgozóknak is. A szakember elmondta, a Tejtermék Tanács adatai szerint a következő negyedévben harmadával csökken majd a hazai, mintegy 200 ezres tejelő tehénállomány.

2009.11.09

Forrás: Agrárkapu